Ian Lowell Lloyd Elsőéves
Hozzászólások száma : 2 Join date : 2012. Jun. 20.
| Tárgy: Ian Lowell Lloyd - Griffendél Szomb. Jún. 23, 2012 1:20 am | |
| Kereszt és Vezetéknév: Ian Lowell Lloyd Vérstátusz: mugli születésű Hajszín: barna (szőkésbarna, ha a nap egy kicsit megszívja) Szemszín: barna Testalkat: kicsi
Magasság: alacsony Születési hely: Oxford
Előtörténet - Roxfort előtt: Oxford-ban születtem, nem is olyan régen, tanár szülők gyermekeként. Természetesen, mint minden gyermek, aki hasonló beállítottságú/beosztású elődökkel rendelkezik, én is tökéletes nevelést kaptam. Mindig odafigyeltek rám, én voltam a szemük fénye. Mi voltunk, vagyunk az idilli család, a példakép, akihez bárki szívesen hasonulna. Bár ha belegondolok, nem rossz ez a családi tökéletesség, azonban ez is csak azt bizonyítja, hogy a hétköznapok nem túl sok izgalmat tartogattak a számomra. Ugyanolyan, barátokkal, felelésekkel teli napok követték egymást, mindennemű érdekesség nélkül. Az egyetlen humoros dolog az volt, mikor apu véletlenül diós sütit vett anyunak, mert elfelejtette, hogy allergiás rá! Soha nem láttam még senkit sem ekkora orral, szájjal és nyelvvel! Igazán vicces volt… Azonban, térjünk a tárgyra. Soha nem hallottam még varázslókról és ilyen mágikus hókuszpókuszokról. Persze, mikor kisebb voltam, akkor anyuék sokat meséltek ilyen történeteket, de hát azok csak mesék voltak. Hiába ragadott magával egy-egy történet, hiába szálltam minden éjjel a képzelet szárnyán messzi, varázslatos tájakra, tudtam, hogy ezek a dolgok nem léteznek! Vagyis még jelen pillanatban is ezt hiszem, egyszerűen nem tudom elhinni, hogy mindez talán igaz is lehet. Mondjuk volt körülöttem mindig valami furcsaság, bár eddig azt hittem, ez csak a különcségem miatt van, és amiatt, hogy kissé félénkebb vagyok, és nehezebben nyitok az emberek felé. Azonban immár bátran kijelenthetem, hogy nem, nem őrültem meg, és a múltkor tényleg azt láttam, hogy a lámpám felemelkedett a szobámban!f Persze ezt is csak nem olyan régen tudtam meg, mármint, hogy a varázsló gyerekek 10-11 éves koruk körül megmutatják erejüket, ezáltal nyernek belépőt egy új, fantasztikus világba, még akkor is, ha esetlegesen soha nem hallottak, vagy épp tudtak ilyesmiről. Persze először nem nagyon hittem el az egészet. Tény, hogy imádtam volna, jó lett volna, azonban próbáltam a valóság mezsgyéjén lépkedni, hiszen ne éljük bele magunkat egy buta viccbe, nem igaz?! Ráadásul anyu is azt mondta, hogy sosem hallott ilyen nevű intézményről, meg fel is háborodott, hogy miért kell az ő - egyébként is jó kis fantáziával megáldott - gyermekének fejét ilyenekkel tömködik. Az első három levél a kukában landolt, a negyediknél felkerekedtünk, hogy pontot tegyünk az ügy végére. Persze hamar világossá vált, hogy ez mégsem átverés, ez valami egészen különleges, és én is az vagyok. Vérük valami hihetetlen módon keveredett, kiemelve az összes jó tulajdonságukat, és ezáltal tökéleteset alkotva. Ha már külön-külön nem lehettek varázslók, az egyesülés meghozta a várva várt sikert. Ez volt pár hónapja… Jelen pillanatban a suli falai között tartózkodom, és szokom a sok furcsa dolgot, melyet nem mindig értek. Azért igyekszem ám nem megmutatni, hogy fogalmam sincs sok dologról…. Bár mondjuk, ki vethetné a szememre a tudatlanságot, mikor én nem ilyen környezetben éltem eddig évekig?!
Erősségek megbízható, mosolygós vagyok, és az a fiú, aki egy pillanat alatt le tud venni a lábadról. Persze ez a gyermeki báj teljesen természetesen fakad lényemből, és ezen, ha akarnék, sem tudnék változtatni. Szinte gyermeki rajongással tudok bizonyos dolgoknak örüli, és igen, ténylegesen is rajongani. Sajnos ezt még nem sikerült kinőnöm, de rajta vagyok az ügyön! Sokat olvasok, imádom a könyveket és azt, hogy felfedezhetem velük azokat a dolgokat, melyekről eddig fogalmam sem volt. Néha igénylem a magányt, ilyenkor a tiltott rengeteg peremén sétálgatok, és tanulmányozom az esetlegesen felbukkanó állatokat. Békából, szitakötőből és egérből már egészen jó vagyok… -.- Egyébként imádom a legendás lények gondozása tantárgyat, remélem, majd egyszer lehet egy saját sárkányom, olyan mint a könyvekben, csak én majd megszelídítem! Ja igen, ahogy látod, imádok álmodozni is. Mindezek mellett hihetetlen nagy igazságérzettel áldott meg a Jóisten, úgyhogy ha valamilyen negatívat látok, vagy látom hogy valakit bántanak, azonnal kiállok mellette. Egyébként egyáltalán nem keresem a bajt, csak ezeket a szituációkban nem nagyon tudom magam kontrollálni. Tantárgyak közül kedvelem még a mugliismeretet, és a bűbájtant. Az elsőt azért, mert mugliismeretből szerintem én vagyok az ász az osztályban. Ki ismerhetné jobban az embereket, ha nem én, aki pár hónapja még erről a hihetetlen világról semmit sem tudtam? A bűbájtan pedig azért a kedvencem, mert valami újat tudok megtanulni, és az az egyik legklasszabb dolog, hogy az eddigi dolgok úgy működnek, ahogyan eddig el sem tudtam képzelni. Gyengék Kissé naív vagyok, mely szerintem elég nagy probléma. Ha arról van szó, hogy megkérnek bármire, én azt általában teljesítem, még akkor is, ha nem kellene. Amúgy általában sokat kérdezősködöm – ami egyértelműen a túlzott érdeklődés jele. Sokszor elkerülöm az embereket, még akkor is, ha éppen bőséggel akad barát a közelemben. Néha muszáj magammal foglalkoznom, feltöltődnöm, és ha kell hangosan utasítok vissza egy-egy baráti ajánlatot. (Beismerem, ez azonban nem tesz mindig jót a kapcsolataimnak… vannak akik nem bírják elfogadni, hogy van ilyen.) Nem nagyon szeretem a sötét varázslatok kivédése tárgyat, fogalmazzunk úgy, hogy halálfélelmem van az átkoktól, és állandóan rettegek, hogy nem tudok kitérni. A régi suliban is én voltam a legkisebb, akit a legkönnyebb volt bántani és szívatni, egyszerűen bennem maradt a félsz. Meg hát hogy is emelhetnék pálcát, kezet egy nálam sokkal nagyobbra? Rossz tulajdonságom még a túlzott aggódás és „anyáskodás”. Előszeretettel foglalkozom másokkal, ha a gondjuk látványos, és akár magammal is elhitetem, hogy tudom, mi a másiknak a legjobb és hogy majd én megváltom őt is és a világot is. Persze ez általában sosem sül el jól, és nem is sokan értékelik ezt a fajta megnyilvánulást. Nem kedvelem még tantárgyak közül a bájitaltant. Indok nincs rá, egyszerűen nem vagyok jó benne. Valamiért nem tudok pontosan pár löttyöt összekeverni… ilyen egyszerű!
Mit gondolsz, melyik házba illik a karaktered, és miért? Griffendélbe azért, mert hősis szíve van, kiáll másokért, és nem tűri az igazságtalanságot. Nem kifejezetten jeles tanuló, azonban fejlődő képes! Nem imádja a sötét varázslatok kivédése tárgyat, azonban bűbájokból kiváló, és próbál barátkozni minden új dologgal… még azzal is, hogy felvegye az esetlegesen arcába dobott kesztyűt. Kicsit magának való, önálló, életre való, úgyhogy szerintem a Griffendél házban a helye. (Ha túl sok a Griffes, akkor a Hugrabuggal is kiegyezem, oda meg azért, mert tud sokszor nagyon magának való lenni, a néha előforduló másokért kiállásokat leszámítva egyszerű jellem, szerény és megbízható. Érdeklődő, nem pedáns, azonban mégis jól nevelt, lelkileg tiszta.) | |
|
A JuNko Prefektus
Hozzászólások száma : 92 Join date : 2012. Apr. 20. Age : 29
Karakter lap Karakter háza: Vérstátusz: Mugliszületésű
| Tárgy: Re: Ian Lowell Lloyd - Griffendél Szomb. Jún. 23, 2012 2:21 am | |
| Helló, üdv RRPG-n! Elfogadom a karakterlapot, mert nagyon részletes és sokoldalú, de kérlek a jövőben, a játék során E/3-ben, vagyis egyes szám harmadik személyben írd hozzászólásaidat. Köszi~ Őszintén szólva, elég sok gondolkozni valót adtál nekem, persze nincs ezzel semmi gond! Komolyan, nagyon nehezen döntöttem el, melyik házban lenne jobb helye Iannek, de végül úgy döntöttem, hallgatok rád: | |
|